Az esztétikai sebészet, mint igény

Az esztétikai sebészet motivációja a hiúság, a szépség és a fiatalság utáni vágy. Ez az igény már nagyon régóta ott van az emberiségben. Már a kezdetek kezdetén is vágytak az emberek a szépre, a mutatós dolgokra. A tudomány fejlődésével ez az igény fejlesztette az esztétikai sebészetet. Már az őskori ember is készített magának ékszereket, az ókori ember is odafigyelt arra, hogy háza ne csak praktikus, hanem szép is legyen. Később a szépséget és a lelki nemességet összekötötték. Ezt a gondolatot nagyon sok helyen tetten lehet érni. Például az egyiptomi uralkodók szobrait idealizálták, hogy minél szebbnek tűnjön rajta a nemes. De a népmesékben is a szép szereplők a jók, és a rút, vén boszorkány a gonosz. (III. Richárd is azért lett púpos Shakespeare drámájában, hogy a néző még jobban átérezze a szereplő lelkének rútságát. A valóságban az uralkodó nem volt torz testű.) Az esztétikai sebészet megjelenése tehát törvényszerű volt, hiszen fontos igényt elégít ki.