A korai mellnagyobbítás nem kifejezetten sikertörténet. Amikor elkezdődött az emlők műtéti úton való térfogatnövelés számos problémával, kihívással kellett szembenéznie az akkori sebészeknek. Még rosszabb volt a helyzetet azoknak a nőknek, akik akkoriban alávetették magukat a műtétnek, mivel gyakran komoly egészségügyi problémák nehezítették meg az életüket a műtét után. Ennek ellenére ez korai szakasz is nagyon fontos a mellnagyobbítás történetében, hiszen a mai biztonságos és jó minőségű műtétek ezekre a tapasztalatokra is épülnek. Az egyre népszerűbb saját zsírral történő mellnagyobbítás alapjait is akkor tették le. A legelső töltőanyag a parafin volt, ami ugyan megnagyobbította az emlőket, mégsem volt jónak, még elfogadhatónak sem mondható. Ennek oka, hogy fertőzéssel, gyulladással járt, az mellekben pedig kemény, tumorszerű csomók alakultak ki. Ezt ha nem is gyorsan, (A módszer nagyjából két évtizedig tartotta magát) de leváltotta a saját zsírral történő mellnagyobbítás, aminek ugyan nem volt egészségügyi kockázata, mégsem volt jó, hiszen a töltőanyag jó része felszívódott.

Plasztikai sebész